Ha Tokióban járunk...
Japánban lépten-nyomon találkozhatunk az ikebanával: hotelek, színházak és irodák előtereiben, elegáns éttermekben és az áruházak kirakataiban.
Tokióban járva érdemes benézni a Sogetsu iskola Aoyama negyedben található központjába is. Ha szerencsénk van, a földszinti kőkertben éppen kiállítást rendeznek. De akkor sem szabad visszafordulni, ha éppen nincs kiállítás: a fogadópulton és a japán szobában is láthatunk különleges ikebana-kompozíciókat. Az emeleti bolt pedig az ikebana kellékek, vázák, könyvek, magazinok gazdag tárháza.
Az Aoyama negyedben álló épületet egy neves japán építész, Kenzo Tange tervezte, és 1977-ben készült el. A Sogetsu iskola alapítója, Sofu Teshigahara őt kérte fel az épület és a hozzá kapcsolódó terek megtervezésére, hogy az intézmény tevékenységei méltó és állandó otthonra találjanak.
A Sogetsu Kaikan Tange jellegzetes modernista építészetét olyan sokoldalú terekkel ötvözi, amelyeket kiállítások, oktatás, ikebana-bemutatók és különféle kulturális események számára alakítottak ki.
A földszinti, kétszintes átrium kialakításában közreműködött a neves japán–amerikai művész, Isamu Noguchi is. Az 1978-ban elkészült kőkert izgalmas párbeszédet teremt Tange modernista építészete és Noguchi szobrászi tájfelfogása között.
Noguchi érzékenyen reagált a különleges helyszínre. A „Tengoku” – vagyis „Mennyország” – című kertet úgy írta le, mint „a virágok, kövek és víz által formált idő kertjét”.
A sziklakert minimalista kialakítása természetes elemek – kövek és víz – segítségével teremt nyugodt, elmélyülésre alkalmas térélményt. Tokió belvárosának szívében szinte váratlanul bukkan fel ez a rejtett oázis: egy csendes menedék, ahol néhány pillanatra magunk mögött hagyhatjuk a nagyváros nyüzsgését.
Talán éppen ez teszi igazán különlegessé a Sogetsu központját: itt az ikebana, az építészet és a japán térszemlélet természetes egységet alkot.
Hozzászólások